Tábori Hírmondó 4. szám

Csak tiszta forrásból meríts!

Kissé viharosan indult a táborélet csütörtökön. Dörgött és villámlott rendesen! Ám, mivel nem csak csupán turistaként, hanem zarándokként is készültünk Szentkútra, vállalva az út “viszontagságait” – a mellettünk elviharzó kamionok és buszok nemcsak a Dottónk esővédő oldalfalait csapták az égig, de az úttestre hullott esővizet ránk is. Természetesen ezen inkább nagyokat derültünk, mint bánkódunk volna s mire Szentkútra értünk az ég is kitisztult.

A délelőttöt lelki elcsendesedéssel töltöttük, megpihentünk a Szűzanya lábainál.. Ivanics Zoltán iskolalelkész atyánk szentmisét mutatott be nekünk a kegytemplomban. Sarlós Boldogasszony ünnepének – a Szűzanya Erzsébetnél tett látogatása kapcsán beszél a találkozás öröméről, és szélt arról is, hogy mennyire hiányoztunk egymásnak az elmúlt három hónap alatt. Milyen jó újra találkozni, együtt lenni a barátainkkal.

Ebéd után a táborozók birtokba vették a pálos kolostorhoz és kegyhelyhez tartozó hatalmas ligetes és szabad területeket. Aprófalva lakói közül többen órákon át “játszottak” a forrásból továbbcsordogáló kispatak mentén, mások a kegyhely árkádjai vagy egy-egy árnyas fa alatt beszélgettek, tollasoztak, labdáztak és természetesen hatalmas méta csatákat vívtak egymással.

Uzsonna idejére hazaérkezett a rendház házfőnöke Barnabás atya is, aki beszélt nekünk Boldog Özsébről, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend alapításáról. És biztatott minket, hogy jöjjünk máskor is.

Mindenki kedvenc dottója, amely több száz gyermeket séta- vonatoztatott a héten díjtalanul, többek között a mi táborozóinkat is, és amit ezúton szeretnénk megköszönni városunk Polgármesteri Hivatalának és alpolgármester asszonyának, időben begördült értünk és hazaszállította fáradt “vándorainkat”.

Hogy elrepült a hét! Holnap bezár az Erzsébet tábor.

A “zarándok” táborozók nevében Margitka néni