1894-ben Csontos Károly és felesége Nemes Szabó Mária adományából apácazárdát és leányiskolát építettek Kiskunmajsán. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővéreket kérték fel az iskola vezetésére. Négy osztállyal, közel négyszáz fővel indult a tanítás, majd folyamatosan növekedett a létszám, a harmadik évben már hatodik osztály is volt. A nővérek ismétlő iskolát is működtettek, néhány év múlva már minden tanköteles leány járt iskolába, bár nagy volt a zsúfoltság. 1913-ban még három új osztály indult a hívek adakozásából, és vidéki támogatók segítségével. Az 1914-ben kitört háború miatt a leányiskolába jártak a fiúk is, akik épület és tanítók nélkül maradtak. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a nővérek csak a vallásos szülők tüntetésének hatására maradhattak továbbra is az iskolában. Az oktatás szellemét mély vallásosság hatotta át. Csak a Szent István Társulat kiadásában megjelent könyvekből taníthattak.
1925-ben az intézet polgári iskolával bővült, önálló épületük 1936-ra készült el, addig a zárdában működtek. A Kiskunmajsai Római Katolikus Polgári Leányiskola több nemes célt is szolgált. Itt helyezték el az ismétlő iskolát, az ipartanonc iskolát, és több tanfolyamot is tartottak itt.
A II. világháborúban pesti bombakárosultak átmeneti szálláshelye volt az iskola, és a nővérek rövid időre ide helyezték át a rendi noviciátust. Megünnepelték az iskola ötven éves jubileumát. A háború idején a felszerelés jelentősen megfogyatkozott, a szülők segítségével pótolták, rendbe hozták. Továbbra is szerzetes nővérek tanítottak az iskolában, az intézet ezután is felekezeti maradt, fenntartója az egyházközség volt.
1946-ban a szerzetesi leányiskola és a polgári leányiskola általános iskolává olvadt össze. 1947-ben bevezették az új tantervet.
1948-ban államosították az iskolát, a nővérek helyét világi nevelőkkel töltötték be. 1949-ben összevonták a fiú és leányiskolát, létrehozták a Belterületi Általános Iskolák Igazgatóságát. Megváltozott az iskolában az oktató-nevelő munka, nyoma sem maradt tovább az alapítók szándéka szerinti vallásos nevelésnek. A zárda épületében 1981-1997-ig napközi otthon működött.
Amikor 1990-ben a törvényes háttér megszületett, Iskolaszervező Bizottság alakult, és megtették az első erőfeszítéseket, hogy újra indulhasson a katolikus iskola. Az újrakezdés gondolatát a város lakosságának nagy része örömmel fogadta, a megvalósítás lépéseit azonban az Önkormányzat végig problémásnak ítélte. Végül is hosszú, sokoldalú párbeszéd után a Képviselőtestület megszavazta, hogy indulhasson a katolikus iskola.
1991. őszén négy osztállyal és hat pedagógussal elkezdődött a tanítás a város használati jogában álló volt MHSZ székházban. A Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye érseke Dr. Dankó László és Farkas László helyi plébános, az Iskolaszervező Bizottság mozgatóját Kerpits Miklós tanárt kérte fel az iskola vezetésére. A később Pro Urbe díjjal kitüntetett iskolaszervező igazgató közel tíz éven át állt az iskola élén.
1994. őszétől mind a nyolc évfolyamon folyt már oktatás. Ebben az évben ünnepelte az intézmény alapításának 100 éves évfordulóját, melynek keretében sor került az iskola névadására. A tantestület akaratából a Szent Gellért nevet vette fel, ezzel kifejezve, hogy a magyarság első keresztény tanítóját szeretné követni.
Az évek során az iskolavezetés többször is kérelemmel fordult a város vezetéséhez, hogy a növekvő létszámú intézmény visszakaphassa a zárda épületét, és így megoldódjanak a hely- hiány okozta nehézségek, illetve a százéves tradíciónak megfelelően méltó helyén folytatódhasson a katolikus nevelés-oktatás. Végül, amikor a kormány megszavazta, hogy a város 230 millió forintos kárpótlást kap az egyházi ingatlanokért cserébe, és az iskolavezetés 30 millió forintot nyert pályázat útján a zárda épületének felújítására, megszületett a döntés az épület átadásáról. 1997 tavaszán gyors ütemű tervezéssel indult a munka, majd a nyári hónapokban az építkezés következett. Szülői és nevelői összefogással megvalósulhatott a költözködés. Szeptember 8-án az első tanítási napon 12 szépen berendezett tanterem várta a 196 tanulót, és 21 pedagógussal. Azóta történelmi falak között folytatódik Kiskunmajsán a katolikus nevelés és oktatás.
2007-ben fenntartónk kérése összevonásra kerültek a kiskunmajsai katolikus keresztény nevelési és oktatási intézmények is. Azóta többcélú közoktatási intézményként két intézményegységben, városunk szívében, plébániatemplomunk közelében, hitben és szeretetben neveljük és oktatjuk a ránk bízott közel 120 óvodás és 280 iskolás gyermeket.