Ez a nyár sem telhetett el iskolai tábor nélkül. Iskolánk megalakulása óta minden évben jó hangulatú táborozással kezdjük a nyarat. Célunk ezúttal is hazánk nevezetes tájegységeinek, történelmi és egyházi emlékhelyeinek felkeresése volt. Június végén 60 tanulóval és 7 kísérő nevelővel a Dunakanyarba buszoztunk és ott töltöttünk el egy remek, élményekben bővelkedő hetet. Nagy örömünkre – mint hosszú évek óta – ismét velünk táborozott Kosik Sándor esperes-plébános atya is. Szálláshelyünk a Duna partján fekvő Szobon volt, ahol a lazarista rend Szent László Gimnáziumának kastélykollégiumában és annak egyhektáros parkjában pihenhettünk.
Szombaton reggel a bepakolás után két autóbusszal indultunk útnak. Az odautazás tervezett pihenője közben Vácon a Duna-parton levegőztünk és étkeztünk, majd megtekintettük a székesegyházat, mely korábban régi egyházmegyénk székhelyeként működött. Délután érkeztünk meg szálláshelyünkre, Szobra. Részt vettünk a főtéren található Szent László templomban a szentmisén, ahol tanulóink ministrálással és felolvasással is közreműködtek a liturgiában. Este pedig hagyományosan tábortűzzel nyitottuk meg a tábort és adtunk hálát a szerencsés megérkezésért.
Másnap reggel immár szintén hagyományosan felvontuk a tábori nemzeti lobogót, mely előtt aztán minden este és reggel Sándor atya lelki útmutatása és közös énekszó mellett összegyűltünk a tábori napjaink indítására és zárására.
Vasárnap közösen felkerestük a szobi kálváriát, amelynek dombjáról ráláthattunk hazánk legnagyobb folyójára. Délután a zebegényi szabadstrandon megmártóztunk a Duna hűs vizében.
Hétfőn komppal átkeltünk a Dunán és Esztergomba buszoztunk, ahol megtekintettük a bazilikát, az altemplomban leróttuk kegyeletünket Mindszenty József bíboros sírjánál, majd fellépcsőztünk a kupolába. Onnan csodálatos kilátás nyílt a városra és a hazánkat Szlovákiával összekötő, a háborúban lebombázott, majd az ezredfordulón újjáépített párkányi Duna-hídra. A délután folyamán az esztergomi strandon fürdőzhettünk.
Kedden egésznapos gyalogtúra keretében bejártuk a Dunakanyar feletti hegyeket Zebegénytől Nagymarosig, a tájegység közepében, a Hegyes-tetőn található Julianus barát-kilátóból pedig beláthattuk és megcsodálhattuk a Dunakanyart Szobtól egészen a Szentendrei-sziget északi csúcsáig.
Szerdán a közeli Kuha-tanyán sok-sok háziállat mellett megismerkedtünk Attilával, a termetes vaddisznóval is, majd a falusi turizmus minden igényét kielégítő finomságokat ebédeltünk. Este részt vettünk a már hagyományos éjszakai túrán, amely során ezúttal a folyóparti fák alatt, közvetlenül a Duna vize mellett állhattunk meg és haladtunk el, az éjszakai sötétségben hallgatva a partot lágyan mosó folyóvíz és a fák susogásának hangját. Egy parti tisztáson megállva meggyújtott mécsesek vártak minket, ahol elcsendesedve, Sándor atya lelki vezetésével imádkoztunk és zártuk le a napot.
Csütörtökön a tábor területén szabadprogram keretében sportoltunk, fociztunk, de aki akart, ismét megmártózhatott a zebegényi Duna-part szabadstrandján és megtapasztalhatta, hogy kellemesebbé lett-e a Duna vize az eltelt néhány nap alatt. Délután tanárnőink szervezésében tréfás és szórakozató, az eltelt hét és a tábori élet eseményeit felidéző vetélkedőn vettünk részt, ahol játékos keretek között idézhettük fel a tábor élményeit, emlékeit.
A táborhelyen töltött idő alatt a kastélyparkban a gyerekek kedvükre sportolhattak akár egymás között, akár időnként a felnőttek ellen is. Minden reggel tornával kezdtük a napot, a szobák tisztántartásáról szobaszemlékkel győződtünk meg és mindezekért nagyon szép pontszámokat adhattunk.
A záróesti tábortűz mellett a szobák lakói tréfás műsorokkal emlékeztek vissza az együtt töltött hétre. A szobaszemle-pontozás igen szoros versenyében jutalmaztuk a jól teljesített táborlakókat, értékeltük a tábort, majd gyertyafény és hálaének mellett végleg levontuk a nemzeti zászlót.
Pénteken élményekkel telve utaztunk haza, miközben a szobi kompátkelés után Visegrádon még megtekintettük Mátyás király reneszánsz kori királyi palotáját is. A hazautazástól és a meleg időjárástól ugyan fáradtan, de nagyon sok szép emlékkel gazdagodva találkozhattunk újra kedves szüleinkkel, családtagjainkkal és elmesélhettük nekik is tábori élményeinket.
Szeretnénk köszönetet mondani Kosik Sándor esperes-plébános atyának, hogy évek óta rendszeresen együtt táborozik velünk, biztosítja lelki programjainkat és erősíti táborunk hitéleti hátterét.
Hálásan köszönjük a kiskunmajsai Római Katolikus Egyházközségnek és iskolánknak anyagi támogatását, mellyel hozzájárultak a résztvevő gyermekek részvételi díjának csökkentéséhez és a tábori programok színesítéséhez.
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola táboroztató tanárai:
Kerpits Miklós, Kocsis Éva, Horváth Andrea, Kis Judit,
Horváth Tibor, Sipos Zsolt és Patyi László
