Ebben a tanévben is nagy előkészítő munka előzte meg a táboroztatást Zánkán. Májusban azonban nagy örömmel értesültünk arról, hogy pályázatunk nyert, így ismét részt vehetünk egy Erzsébet táborban.

Esős reggelen indultunk neki a kalandnak, csak remélni tudtuk, hogy a kedvezőtlen időjárás nem nyomja rá bélyegét az egész nyaralásra. Szerencsére azon a délelőttön letudtuk a csapadékot, végig verőfényes nyári melegben volt részünk. Ez lehetővé tette, hogy minden délutánunkat lent töltsük a strandon, ahol matracokkal, úszógumikkal felszerelve hatalmas pancsolásokat csaptunk.

Azonban egyéb programokban is jócskán volt részünk: egy fergeteges nyitóest, kutyabemutató, sétahajókázás, Pápai Joci koncert, kézműveskedés, íjászat, lézerharc, csillagvizsgáló, táncház, éjszakai akadálverseny. A nagy sikerű „Hősök napján” kipróbálhattuk a tűzoltók, rendőrök eszközeit, vívhattunk, szimulátorokba ülhettünk.

A sportról sem feledkeztünk meg. Pellikán Lia összes ellenfelét legyőzte asztaliteniszben, leány strandkézi csapatunk pedig harmadik helyezést tudhat magáénak.

Napi imádságaink mellett terveztünk egy túrát a Szent Balász kápolnához, a túravezetők azonban a felázott talaj miatt sajnos lemondták ezt a programot.

Mire észbe kaptunk, már a táborzáráshoz tartozó szobaszemle értékelése következett, majd pedig a táborzáró közös táncra siettünk. Nagy élmény volt látni, ahogyan többezer gyermek és felnőtt együtt vonatozik, együtt mulat. A kortárs segítők (TESO – k) idén is kitettek magukért. Lelkesedésük mindig átragadt a tömegre, nagy lendülettel végezték mindennapi munkájukat. Köszönet érte.

A hazaérkezés mindig ellentétes érzelmeket vált ki, hiszen az ember általában örül, ha hazaér a szüleihez, szeretteihez. Azonban fájdalmasan gyorsan szállt el ez a szűk egy hét, ezért reméljük, hogy jövőre lesz folytatás.

Mindenkinek szép nyarat, jó pihenést kíván a táborozók nagy csapata.

Török Melinda
Diákönkormányzatot segítő tanár