„Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…. őszi népdalunktól volt hangos ma reggel a dottó, s a város.

/in , , /by

Iskolánk 2.b osztálya, s óvodánk Bárány csoportja látogatást tett a kiskunmajsai Váradi Pincénél. A reggeli hűvös idő ellenére a gyerekek nagy lelkesedéssel készülődtek a kirándulásra. A helyszínen a Pince borásza tartott egy kis eligazítást, s bemutatót. Előadásából megtudhattuk, hogy mi is az a lopó vagy a csumiszló. A gyerekek két csoportra oszlottak, kipróbálhatták a szőlő szüretelését, darálását, préselését, majd betekintést nyertek a pincébe is, ahol további érdekességeket tudhattak meg. A szőlőmunkálatok végén a gyerekek megkóstolták saját munkájuk gyümölcsét, a mustot is.

Sok élménnyel, tudástól csillogó szemmel, s maszatos kezekkel érkeztünk vissza az intézményekbe.

 

Edlichné Fekete Piroska, Lakatos Jenőné,
Váradiné Lódri Katalin
pedagógusok

Névadó szentünkre emlékeztünk

/in , , /by

Szent Gellért vértanú napja szeptember 24 – én van. Iskolánkban 2023. szeptember 22 – én tartottuk meg emléknapját.
A reggeli szentmisén sikerült az ünnepre hangolni a bensőnket is. Idén is történt temetőlátogatás, mindkét helyen küldöttségileg megemlékeztünk iskolánk alapítóiról és egykori tanárairól.
A délelőtt gyorsan eltelt, mindenki izgalommal készült a délutáni bálra. Szebbnél szebb dekorációkkal, ízléses terítésekkel, ínycsiklandozó nassolni valókkal telt meg minden terem. Igazgató néni kedves szavakkal értékelte mindenki igyekezetét. Sokat táncoltunk ezen a
délutánon, mindenkinek jó kedve kerekedett. Szabadtéri rendezvény lévén, nagyon örültünk, hogy kint tölthettük a délutánt, a sportpálya kellő teret engedett a vigalomnak. Sok elballagott diákunkat is köszönthettük, ami mindig jólesik nekünk, hiszen a kötődésüket bizonyítja.
Köszönjük ezt a délutánt mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult az eredményes lebonyolításhoz.

Török Melinda
diákönkormányzatot patronáló tanár

Táborzáró forgatag

/in , , , /by

Tábori Hírmondó IV. évf. 5.szám

A tábor utolsó napja mindig hatalmas forgataggal zárul. Ám mielőtt a tetőfokára hágott volna a hangulat, néhány percre elcsendesedtek a lakói.

Leültünk egy kicsit Szűzanyánk lába elé, hogy megköszönjük Neki egész heti “pótanyai” gondoskodását és megkértük, hogy vigye a hálánkat az Úr Jézus elé.

Aztán még utoljára belevetettük magunkat a tábori élet sűrűjébe, mindenki igyekezett még egy utolsót trambulinozni, befejezni a félbehagyott kézműves alkotásokat, még egy utolsó emléket begyűjteni.

“Apróságaink” délelőtt különböző sportágakban, (pingpong, tollas, fekvőtámasz, guggolás, célba dobás) mérték össze a tudásukat, az “Angolnák” pedig riport és naplókészítés segítségével foglalták össze a héten tanultakat és élményeket. Még búcsúdalt is énekeltek! És végre valahára ők is sorra kerültek a vágó- és domborító gépnél, miután egész héten maguk elé engedték a ” sárga kiscsibéket”.

Pellikán Erika néni az “utolsó ebédünkre” is nagyon finomat készíttetett ám, rántott husit rizibizivel. Ezúton köszönjük neki a sok-sok gyerekszájnak való finomságot.

A tábort hagyományainkhoz híven hatalmas buborékfújással zártuk. A messze illanó szappanbuborékok jelezték, hogy elszállt a hét, véget ért az idei napközis táborunk is.

“Alig, hogy belejöttünk, és már zárunk is? Én nem bírok várni egy évig!” – búcsúztak szomorúan a kis táborlakók. Igen, soká lesz még a következő nyár, de így legalább megmarad a varázs, az új élmények utáni vágyakozás.

Köszönjük az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány támogatását. Ígérjük, hogy ha pályázataival a jövőben is lehetőséget biztosít táborok szervezésére, a mi pályázatainkra biztosan számíthatnak. Hiszen, ahogy az Alapítvány helyszíni látogatást végzett munkatársa nálunk jártakor
megjegyezte: “Látom, hogy itt nem gyermekmegőrzés folyik, hanem valódi élménytábor zajlik!”

Megköszönve iskolánk tábor ideje alatt szolgálatot teljesítő technikai, irodai és pénzügyi munkatársainak segítségét, ugyanazzal a mondattal köszönünk el mi is, mint a zánkaiak:

“Jövőre veletek ugyanitt!”

A nyári szünet hátra lévő részére jó pihenést kíván a táboroztatók csapata:

Ancsa Margit
Apró Dominika
Bánné Csontos Ágnes
Csikós Szilvia
Horváth Andrea Anita
Kapus Diána Rebeka
Rádóczi Ákos
és Tóth Lajos

“Jaj, úgy élvezem én a strandot…” főleg, ha kiskunmajsai!

/in , , , /by

Tábori Hírmondó IV. évf. 4.szám

Nyári tábort szervezni fürdés nélkül lehet ugyan, de nem érdemes. Hiszen strandolni, vízicsúszdázni, “hullámlovagolni”, homokvárat építeni, fürdőruhában bolognai spagettit majszolni az egyik legjobb dolog, ami egy táborozóval történhet a hét során.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy városunknak ilyen nagyszerű fürdője van, és köszönjük, hogy majsaiként kedvezményesen vehették igénybe kistáborozóink.

Az egyik medencéből ki, a másikba be. Fel a lépcsőkön, le a csúszdán. Kifogyhatatlan energiával, újból és ismét,  megunhatatlanul. Mi, tanár nénik, már a csúszások számlálásába és látványába is belefáradtunk.

A gyerekek pihentetése érdekében vizes sport és ügyességi versenyt, közösségépítő játékot szerveztünk a számukra, de a strand játszóeszközeit is kipróbálták a gyerekek.

Igazán remek napunk volt, s csak a dottón hazafelé tartva döbbentünk rá, hogy holnap lesz a táborunk utolsó napja.

A táborozók és táboroztatók nevében Margitka néni

A kihívások napja

/in , , , /by

Tábori Hírmondó IV. évf. 3.szám

A mai nap komoly kihívások elé állította a táborlakókat. Ráadásul nem is a sport területén elsősorban.

Az angolos csapat tagjai ugyanis elhatározták, hogy a mai napon senkivel sem hajlandók magyar nyelven kommunikálni, még az “Apróságokkal” is. Ha kellett kézzel-lábbal értették meg magukat a kicsikkel. Sok derűs pillanatnak lehettünk tanúi. Még szerencse, hogy Erika néni beszél angolul, így a várva várt délutáni szappanöntéses programjuk viszonylag gördülékenyen haladt. Egy kellemes és vidám angolos játszóház erejéig a nyelvtanulás előtt álló harmadikosok vállalkozó kedvű tagjai is belekóstolhattak idegen nyelvi, játékos szituációkba.

A kicsik “sárga”altábora a nagy aszfaltrajz kihívás teljesítésével múlatta a délelőttöt. Alkotócsoportokban dolgozva un. élőképes aszfaltrajzot kellett készíteniük. Olyan alkotást kértünk tőlük, melyet egy mese vagy egy szép emlék ihletett, és a rajzokat úgy kellett elkészíteniük, hogy a végén saját testi valóságukban is beletudjanak helyezkedni az általuk ábrázolt jelenetbe. Természetesen Lali bácsit is komoly kihívás elé állította, hogy drón hiányában hogyan is örökítse meg a különleges produktumokat.

A finom csirkecomb és törtburgonya elfogyasztása után, mint ahogy az általában a tábor középső napjának a közepén lenni szokott, kissé elpilledtek a táborozók, így a csendes pihenő után kénytelenek voltunk egy kis szénhidráttal, jégkrémmel felturbózni a csapatot. A kicsiknek a kézműves foglalkozások mellett maradt idejük a bobocar folyosó-rallit szervezni, labdázni, trambulinozni, csak úgy kicsit a barátokkal üldögélni, az új társasjátékokat kipróbálni.

Holnap vizes napunk lesz, de reméljük, hogy nem az égből hullik ránk. Az egész napot a strandon fogjuk tölteni. A fürdőruháját, úszónadrágját senki se felejtse otthon!

A táborozók és táboroztatók nevében Ancsa Margit

Kalandparti kalandjaink

/in , , , /by
Tábori Hírmondó IV. évf. 2.szám
Reggeli és az úti élelmiszercsomagok átvétele után mindkét altábor a Maros folyó felé vette az útirányt. (“Pápai színeink” ellenére nem a Szentföldre indultunk, mert sajnos Kiskunmajsa ugyan olyan messzi van Jeruzsálemtől, mint Makó!) A buszokra szállásnál ugyan volt némi kavarodás, mert kivételesen a “sárga” csapat utazott a fehér színű, a “fehér” csapat pedig a bordó buszon, de végül minden és mindenki a helyére került.
Az “Apróságok” a tanösvénynél kezdték a programjukat, míg az “Angolnák” a Kalandparton. A 140 cm-nél magasabbak már a felnőtt pályán is indulhattak a Maros fölötti átcsúszás mellett. Ebéd után helyszínt cserélt a két altábor, a kicsik jöttek kalandozni és Eurobungee-zni, az angolosok pedig mentek a lombkorona túrára. Hát szó mi szó, a kicsik hangulatát tényleg szó szerint feldobta a gumiköteles trambulin. Meg is kérdezték néhányan, hogy mikor veszünk ilyet az iskolának. Az akadálypályát könnyedén teljesítették , és a part játszóterét is többen kipróbálták.
Természetesen az angolosok sem unatkoztak a tanösvényen, sőt, mivel ők már nagyok, a Lombkorona sétányról nem a lépcsőkön legyalogolva értek földet, hanem az óriás csőcsúszdán érkezve landoltak.
Kalandparti napunk egyéb különlegességet is tartogatott a számunkra. A zánkai Erzsébet táborhoz hasonlóan az animátorok mellett nekünk is volt TESO-nk, ráadásul igazi tesó! Bán Péter, Ági néni nagyfia, Tomi testvére, iskolánk volt növendéke, közösségi munkájának egy részét teljesítette köztünk azzal, hogy segített a kicsiknek a kalandpályán. Peti nemcsak a biztonságukra figyelt, de profi kosaras lévén és magasságának köszönhetően könnyedén átkapcsolta a karabinereket, ha szükség volt rá.
Mint ahogy a buszos kirándulások alkalmával általában szokott, miután az úti csomag legalján lapuló kekszdarabkát is sikerült elfogyasztani a fáradt kalandorok jó táborozóhoz méltóan hazáig aludtak a buszon, vagy NEM.
Mindenütt jó, de legjobb otthon, ezért holnaptól ismét itthon folytatjuk az élménygyűjtést.
A táborozók és a táboroztatók nevében Margitka néni.

“Ha lúd, legyen kövér!” – Ha tábor, akkor legyen, dupla, avagy mi nem engedünk a nyolcvanból

/in , , , /by

Tábori Hírmondó IV. évf. 1.szám

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány által kiírt pályázatok kedvezményezettjeként intézményünk immár négy éve napközis táborokat is szervez, hogy a legkisebbek is részesei lehessenek ennek a felejthetetlen kalandokat és kikapcsolódást nyújtó közösségi élménynek.

80 kisdiák, köztük néhány Zánkán edzett kék karszalagos “táborfüggő”, két altáborban, vatikáni színekben, már ami az összetartozásunkat jelző sárga – fehér baseball sapkákat illeti, megkezdte egyhetes táborozását a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola falai között.

A reggeli és a szokásos tábornyitással járó feladatok teljesítése után a fehér színben pompázó “Majsai angolnák” csapata Szilvike néni segítségével nagyon gyorsan angolra hangolódott. Az egész napos “kemény” szellemi munkát csak az ebéd, egy kis trambulinozás és crafting szakította meg. Ám mielőtt
mindenki mély sajnálattal gondolna rájuk, jelezzük, hogy széles mosollyal az arcukon viselték a szünidei tanulás okozta fáradalmakat, és hatalmas nevetések, csábító “munkazaj” szűrődött ki a nyelvi teremből egész nap.

A jókedvüket a sárga sapkát hordó “Apróságok” sem felejtették ám otthon. Andi néni jóvoltából ejtőernyős játékot játszottak, csatakiáltást tanultak és annyit trambulinoztak amennyi csak belefért az időbe és az erejükbe.

A finom ebéd, gulyásleves és tejbegríz, után egy kis pihenés következett, majd jött a nap fénypontja a szappanöntés. Forgószínpad szerűen a csapat egyik fele Ákos bácsi segítségével visszarepült a múltba és megismerkedett a szappankészítés ősi népi fortélyaival, míg a többiek Ancsáné Kis Erika
segítségével és útmutatásai mellett gyönyörűségesebbnél gyönyörűségesebb szappanokat készítettek. Aztán cseréltek a csoportok. Mindenki nagy boldogságára az elkészült szappanokat a nap végén hazavihették a gyerekek. Nagy örömmel hallgattuk a kis alkotókat, amint lelkendezve mesélték: “én az
anyukámnak…, én a mamámnak adom…, én magamnak szeretném!”

Gyorsan elrepült az első nap. Holnap nagy kalandok várnak ránk, hiszen a
Maros Kalandpartra kirándulunk és bejárjuk Lombkoronasétányt is.

A táborozók és táboroztatók nevében Ancsa Margit.

Közel 100 Szent Gellértes a zánkai Erzsébet-táborban

/in , , , /by
Július 9-én bőröndök kerekeinek dübörgése és izgatott gyermekzsivaj verte fel nyári szunyókálásából a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola falait. 86 gyermek és 9 nevelő,sok-sok rutinos és “kezdő” táborozó szállt buszokra, hogy négy órányi út után végre megkezdhesse önfeledt nyaralását a zánkai Erzsébet-táborban.
Iskolánk 1-8. évfolyamos tanulói az ország római katolikus, református és görögkatolikus felekezetű iskoláiból érkezett közel 3 ezer kisdiákkal az egyházi tábori turnusban tölthettek egy hetet a Balatonnál.
Az idén sötétkék – azaz “nyári hatosok” voltunk, fenn a “hegyen”, így nem csoda, hogy a lépésszámlálónk a napvégén gyakorta 10 000 fölötti értéket mutatott. És természetesen ugyanolyan hőség volt ott is mint idehaza, de senki se bánta! Élveztük a tábor minden pillanatát. Naponta körülbelül 60 különböző programlehetőség várt ránk a megunhatatlan fürdőzés mellett. A programok egy részére már online előzetesen is regisztráltunk, nehogy lemaradjunk a sárkányhajóról, katamaránról, vízibiciklizésről.
Miután a regisztráción megkaptuk a karszalagjainkat és sikerült a korcsoportok, nemek és baráti kapcsolódások szövevényén átjutva elosztani az igen érdekes ágyszámú szobákat, első esténket a tábornyitó ceremónián töltöttük. Dr. Udvardy György érsek úr és Pálfalvi J. Viola református lelkész kérte Isten áldását ránk és a táborban töltött napjainkra, közösen imádkoztunk, elénekeltük a himnuszt és felvonták a tábor zászlaját. A hagyományokhoz híven az altáborok csatakiáltásainak “versenye” után egy fergeteges TESO – diszkó zárta a vasárnap estét. Közel 3000 gyerek ropta a táncot a főtéren, követve a lelkes TESO-k(Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatársak)koreográfiáját.
Hétfőn reggeli után, azt sem bánva, hogy a víz a vártnál kicsit hűvösebb, óriásit csobbantunk a Balatonban, mert tudtuk, hogy délután kötött kulturális és lelki program vár majd ránk. Az ökumenikus istentiszteletet, amelyet az idén Serfőző Levente a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke, valamint Hajdu Zoltán Levente, a Szóládi Református Gyülekezet lelkésze tartott,a Balaton partjára szervezték, remélve, hogy a tágas és szép természeti környezet jobban segít majd minket a Jóistenre figyelni. Az imára hangolódást Horváth István és felesége, Kriszta Kinga operaénekesek és Szamosi Szabolcs orgonaművész mini operával is segítették. Az elképesztő hőségnek hála valóban nem mindennapi eseménynek lehettünk a részesei, de több ezer egyházi iskolás táborozó társunkkal együtt példásan, nagy türelemről és összeszedettségről tettünk tanúbizonyságot a közel kétórásra nyúló zenei és lelki programon.
A kedd a tudomány és a közösségépítés napja volt, a fürdés mellett természetesen. A tréfás fizikaórán felhőt készítettünk,folyékony hidrogénnel kísérleteztünk. Csapatépítő program keretében vizes vetélkedők és sorjátékok, vacsora után pedig éjszakai túrák vártak ránk (Manókaland, az izgalmas Jumanji társasjáték és Sherlock Holmes adott fel agytekervényt megmozgató feladatokat.)
Aztán jött a tábor legkedveltebb napja, a szerda. Nemcsak a pingpongosaink sikere miatt (Oláh Peti óriási küzdelemben maradt alul egy nyolcadikos diákolimpiás fiúval szemben és szerzett ezüstérmet, Lia ellenfelei pedig sorra visszaléptek, mikor meglátták a nevét a tabellán, így mérkőzés nélkül kapott elismerő oklevelet), hanem a Hősök Napja miatt is. Mentősök, tűzoltók, rendőrök, a Terrorelhárítási Központ, a vízimentők állítottak fel standokat a Balaton partján. Vetélkedőkkel, szimulátorokkal, bemutatókkal készültek a gyerekeknek. Ezen a napon látogatott el hozzánk Novák Katalin köztársasági elnök asszony is, aki nagyon közvetlen és kedves volt mindenkivel. Ő az Erzsébet táborok fővédnöke, rutinos táborlátogatóként mozgott köztünk: szelfik hada készült, gyűltek az autogramok a kék pólókon. Még dinnyével is megvendégelte a táborozókat. Ezen a délelőttön a nagyok vízíbicikliztek, negyvenen pedig a Szélkirálynő katamaránnal hajóztunk ki. Volt ugyan, akiben némi riadalmat keltett és tengeri betegséget okozott a hullámok dobálta vitorlásunk, de a sík homoktengerhez szokott csapatunk többsége számára felejthetetlen élmény marad a hajóút. Nem is beszélve az esti fakultatív színházi és különösen a cirkuszi előadásokról.
A Fővárosi Nagycirkusz évek óta visszajáró vendége a Zánkai Erzsébet-tábornak és az idén a cirkuszművészet, a zene és a táncművészet segítségével mi is részesei lehettünk egy közel egy órás fantasztikus “utazásnak a megvalósuló álmok útján”. Forgó színpad, élőzenei aláfestés,Tatár Bianka színésznő, énekesnő konferálása és a magyar ifjú tehetségek mellett orosz, ukrán, belorusz, olasz fellépők és a háború elől menekült, a Fővárosi Nagycirkusz oltalma alatt álló ukrán táncművészek, valamint a Porond Ifjú Csillagainak lélegzet elállító produkciói kápráztattak el minket. A legnagyobb mosolyt az Olaszországból érkezett Nicole és Romi játékos uszkár kutyusai mellett az Ukrajnából érkezett Volodymyr Gorodetskyy csalta az arcunkra, aki vérbeli kalózként jelent meg a porondon, és papagáj barátaival igen tréfás kalandokba keveredett. A produkció végén a papagájok integetve köszöntek el tőlünk. Többek között megcsodálhattuk Kodák Anna hulahopp számát is, akiről megtudtuk, hogy az ügyvédi doktori cím megszerzése után, az álmait követve vált artistaművésszé. A legnagyobb ovációt és tapsot a többszörös cirkuszfesztivál-díjasMarkin Family kapta. Az édesapa a vállán majd a homlokán egy kupoláig érő hajlékony perzsarudat egyensúlyozott, amelynek a tetején a felesége és fia is egyidőben állt fejen és mutatott be elképesztőbbnél elképesztőbb akrobatikus elemeket.
A csütörtök is tartogatott izgalmakat számunkra, de azt már a hidegfronttal érkezett zivatarzóna okozta. Mint ahogy tavaly, a sárkányhajós programunkat idén is “lefújta” a balatoni szél. A vízbe azért még búcsúzóul beengedtek minket, de délután háromkor nemcsak a parti viharjelző fényei, de az események is felpörögtek, így az éber vízimentők és a TESO-kazonnal “kisípolták” a fürdőzőket a vízből, és mihamarabbi távozást javasoltak mindenkinek, mert a vihar elég gyorsan közeledett. Gyors léptekkel,szomorúan hagytuk magunk mögött a háborgó magyar tengert, de legalább megtapasztaltuk, hogy hogyan kell egy ilyen élethelyzetben helyesen cselekednünk a biztonságunk érdekében. A zivatar miatt maradt idő a csomagolásra is, bár többen döbbenten tapasztaltuk, hogy ruháink a hő hatására mintha a vártnál is jobban kitágultak volna az ottlétünk alatt, alig fértek vissza a bőröndjeinkbe!
A kisebbek ugyan nem mertek lemerészkedni a “hegyről” az eső miatt, de a táborzáró esténket ismét a fergeteges tánc töltötte ki, zárásként pedig egy gyönyörű tűzijáték rakta fel a koronát zánkai hetünk eseményeire.
Péntekre már csak a szálláselhagyással járó rendrakás, ágynemű “vadászat” és számlálás maradt, ami úgy kimerítette a táborozókat, hogy szinte mindenki végig aludta az utat hazáig. Sőt, ha az információink nem csalnak, többen még a tábort követő pár napot is “alvajárva” töltötték. Biztosak vagyunk abban, hogy mindenki sok szép élménnyel gazdagodott, s ha kitűznénk egy Zánka 2024. lapot a faliújságra, biztosan hamar megtelne jelentkezőkkel. Köszönjük az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány támogatását és munkáját. Jövőre veletek ugyanitt!
A nyáriszünet hátra lévő részére jó pihenést kíván a zánkai táboroztatók csapata:
Ancsa Margit
Apró Dominika
Bódiné Kecskeméti Krisztina
Csillagné Koncz Andrea
Dobóné Czinkóczi Erzsébet
Kapus Diána
Laszák Andrea
Rádóczi Ákos
Török Melinda

Tűzoltó nap a Szent Gellért Katolikus Óvodában

/in , , /by

Május 4-én emlékezünk Szent Flóriánra, a Tűzoltók védőszentjére….

Ezen alkalomból egy tavalyi ötlet alapján idén, első alkalommal rendeztük meg, 2023.05.23-án, egész óvodánkat megmozgató Tűzoltónapot. A Kiskunmajsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület jóvoltából a gyerekek igazi tűzoltó autóba ülhettek, megnézhették a tűzoltóautó felszerelését, és a lelkes kreatív tűzoltó bácsiknak köszönhetően, akik csúszdává varázsolták járművüket, egy kis időre” játszó térré” alakult ez az igen komoly segítő jármű. Minden korosztály érdeklődve hallgatta, hogy mit kell tudni egy tűzoltóautóról.

Az óvoda udvarában, játékos, „kis tűzoltókat” próbára tevő játékos feladatokkal kedveskedtünk a gyerekeknek, itt figyeltünk arra, hogy minden korosztály megtalálja magának, a számára legérdekesebb tevékenységet. Volt akadály pálya, csúszás-mászás, célba dobás, játékos tűzoltás, asztaloknál játékos feladatok, színezők várták a megpihenni vágyókat. Óvodánk menekülő csúszdáját is kipróbálhatták a gyerekek, amelyen hatalmas lelkesedéssel csúsztak le kicsik és nagyobbak egyaránt!

Úgy gondoljuk, egy vidám, élményekben, új ismeretekben gazdag délelőttöt sikerült megvalósítanunk.

Hálásan köszönjük a Tűzoltóság tagjainak, Harkai Gábornak, Fabók Jánosnak, és Juhász Ferencnek a segítségét. Valamint kolleganők segítőkész munkáját.

Az idei kezdeményezést szeretnénk folytatni, jövőre újabb ötletekkel kiegészítve, hagyományt teremtve.

 

Vér Mónika, Harkainé Évike és Lakatosné Katika óvónénik

Szomszédoltak a Katica csoportosok

/in , , /by

A Szent László Óvoda és Bölcsőde szervezésében 10. éve került megrendezésre a Szomszédoló elnevezésű találkozó a kistérség óvodái számára. Idén a Katica csoport 10 gyermekével képviselhettük intézményünket. Már az is nagy élmény volt, hogy a többi gyermek dramatikus játékát, műsorát, táncait, citerázását, csengettyűzését hallgathattuk, láthattuk. A jubileumi rendezvény fényét emelte, hogy jelen volt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Nagy András polgármester, Dr. Balasi-Kiss Melinda, a járási hivatal vezetője. A szakmai zsűriben Dr.Szőke Anna néprajzkutató, Dr.Szeri Istvánné Szeged Tudományegyetem JGYPK-TOKI Óvóképző Szakcsoport vezetője, Dr. Faust Dezsőné Brunszvik Teréz díjas óvodapedagógus foglalt helyet. Mi katonás kanászjátékokkal készültünk erre az eseményre 6 fiúval és 4 lánnyal. Nagy öröm volt számunkra, hogy ilyen neves zsűri mellett csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, amelyek a további munkánkban, a mindennapunkba erős motivációul szolgál. A kézműveskedések, közös táncok, énekek, játékok, az ott dolgozók vendégszeretete, és vendéglátása örök élmény marad számunkra a gyerekekkel.

Rádóczi Zoltánné

óvodapedagógus